A görög <i>hydro</i> (víz) és a <i>genes</i> (képez) szavakból
希腊文“形成水的元素”
A görög <i>helois</i>, Nap szóból
希腊文 “太阳的元素”
A görög <i>lithos</i>, szikla szóból
希腊文“石头”
A görög <i>beryllos</i>, elsápad szóból
希腊文“绿柱石”
Az arab <i>Buraq</i>, perzsa <i>Burah</i> szóból. Régi magyar neve bórany.
阿拉伯文“波斯灼热”
A latin <i>carbo</i> szóból. Régi magyar neve széneny.
拉丁文“木炭”
A latin <i>nitrum</i>, a görög <i>Nitron</i> nátrium-karbonát és a <i>genes</i> képez szavakból. Régi magyar neve légeny.
拉丁文“营养素 ”
A görög <i>oxys</i> sav és a <i>genes</i> képez szavakból. Régi magyar neve éleny.
希腊文“成酸的元素”
A latin <i>fluere</i>, folyik szóból. Régi magyar neve folyany.
拉丁文“流动”
A görög <i>neos</i>, új szóból
希腊文“新的”
Latin <i>natrium</i> szóból. Régi magyar neve szikeny.
英文“小苏打”
A görög eredetű, Thesszáliában fekvő Magnesia szigetről. Régi magyar neve kesereny.
塞萨莉地区
A latin <i>alumen</i>, timsó szóból. Régi magyar neve timany.
拉丁文“白矾”
A latin <i>silex</i>, kovakő szóból
拉丁文“打火石”
A görög <i>phosphoros</i>, fényhozó szóból, a Vénusz bolygót nevezték így, mikor megjelent napkelte előtt. Régi magyar neve vilany.
希腊文“火星在日出前的颜色”
Vegyjele a latin <i>Sulfur</i>, kén szó kezdőbetűje
硫磺的主要成分
A görög <i>chloro</i>, zöldessárga szóból
希腊文“发绿的黄”
A görög <i>argos</i>, tétlen szóból
希腊文“惰性”
A latin <i>kalium</i> és az arab <i>alkali</i> szavakból
英文“钾盐草碱”
A latin <i>calx</i>, mész szavakból. Régi magyar neve mészeny.
拉丁文“石灰”
A latin <i>Scandia</i>, Skandinávia szóból
拉丁文“斯堪的纳维亚”
A titánok a görög mitológiában Gaia és Uranosz gyermekei, akiket arra kárhoztattak, hogy a Föld mélyének rejtett tüzei közt éljenek
拉丁文“泰坦”
Régi magyar neve szineny
因北欧女神Vanadis而得名
A görög <i>khlorosz</i>, zöld szóból
希腊文“颜色”
A latin <i>magnes</i>, másnes szóból a barnakőérc mágneses tulajdonsága miatt
软锰矿的磁性是因为其命名和磁铁有关
A latin <i>ferrum</i> szóból
拉丁文“铁”
A német <i>Kobald</i>, kobold, szellem; vagy a görög <i>cobalos</i>, bánya szavakból
德文的“妖魂”和希腊文的“矿石”
A német <i>Nickel</i>, ördög szóból
德文“撒旦”从尼克尔铜矿开采的 “老尼克的铜”
A latin <i>cuprum</i> szóból, Ciprus szigetéről
拉丁文“塞浦路斯岛”
A német <i>Zink</i> szóból (bizonytalan eredetű)
德文“渺茫的源头”
A latin <i>Gallia</i>, Franciaország szóból
拉丁文和法文“公鸡”
A latin <i>Germania</i>, Németország szóból
拉丁文“德国”
A latin <i>arsenicum</i>, szóvól
拉丁文“雄黄”
A görög <i>Selene</i>, hold szóból
希腊文“月亮”
A görög <i>bromosz</i>, bűzös szóból
希腊文“恶臭”
A görög <i>kryptos</i>, rejtett szóból
希腊文“隐藏”
A latin <i>rubidius</i>, mélyvörös szóból
拉丁文“深红”
Egy skót városról Strontianról kapta a nevét
因苏格兰小镇Strontian得名
Egy Vauxholmhoz közeli svéd faluról, Ytterby-ről kapta a nevét
纪念瑞典小镇伊特比
A perzsa <i>zargun</i>, aranyszerű szóból
波斯语“像黄金”
A nevét Nióbéről, Tantalosz lányáról kapta
因希腊神话中土星神的女儿尼俄伯而得名
A görög <i>molybdo</i>, ólom szóból
希腊语“铅”
A görög <i>technetos</i>, mesterséges szóból
希腊文“人造的”
A latin <i>Ruthenia</i>, Oroszország szóból
拉丁文“俄罗斯”
A görög <i>rhodon</i>, rózsa szóból
希腊文“玫瑰”
Nevét a másodikként felfedezett kisbolygóról, Pallasról kapta, amit pedig Pallas Athénéről, a bölcsesség istenéről neveztek el
因小行星帕拉斯(希腊神话中的智慧之神)而得名
Latinul az ezüstöt <i>argentum</i>-nak nevezik
拉丁文的“银”
A latin <i>cadmia</i>, a görög <i>kadmeia</i> szavakból; a cink-karbonát régi neve kadmia
古语中“碳化锌”
A gyönyörű indigókék spektrumvonaláról
从其光谱中美丽的靛蓝色而得名
Germán <i>tina</i>, fényes pálcika szóból; indoeurópai <i>stagnum</i>, csöpögő szóból
拉丁文“锡”

Periodic Table invites you to become a translator to help them translate their Element Details project.

Sign up for free or login to start contributing.