Magyar hu
繁體中文 zh-TW
A görög <i>hydro</i> (víz) és a <i>genes</i> (képez) szavakból
希臘文 '形成水的元素'
A görög <i>helois</i>, Nap szóból
希臘文 '太陽的元素'
A görög <i>lithos</i>, szikla szóból
希臘文 '石頭'
A görög <i>beryllos</i>, elsápad szóból
希臘文 '綠柱石'
Az arab <i>Buraq</i>, perzsa <i>Burah</i> szóból. Régi magyar neve bórany.
阿拉伯文 '波斯灼熱'
A latin <i>carbo</i> szóból. Régi magyar neve széneny.
拉丁文 '木炭'
A latin <i>nitrum</i>, a görög <i>Nitron</i> nátrium-karbonát és a <i>genes</i> képez szavakból. Régi magyar neve légeny.
拉丁文 '营养'
A görög <i>oxys</i> sav és a <i>genes</i> képez szavakból. Régi magyar neve éleny.
希臘文“酸素”
A latin <i>fluere</i>, folyik szóból. Régi magyar neve folyany.
拉丁文“流動”
A görög <i>neos</i>, új szóból
希臘文“新的”
Latin <i>natrium</i> szóból. Régi magyar neve szikeny.
英文“小蘇打”
A görög eredetű, Thesszáliában fekvő Magnesia szigetről. Régi magyar neve kesereny.
塞薩莉地區
A latin <i>alumen</i>, timsó szóból. Régi magyar neve timany.
拉丁文“白礬”
A latin <i>silex</i>, kovakő szóból
拉丁文“打火石”
A görög <i>phosphoros</i>, fényhozó szóból, a Vénusz bolygót nevezték így, mikor megjelent napkelte előtt. Régi magyar neve vilany.
希臘文“火星在日出前的顔色”
Vegyjele a latin <i>Sulfur</i>, kén szó kezdőbetűje
古人所知； 在創世紀中被稱為硫磺
A görög <i>chloro</i>, zöldessárga szóból
希臘文“發綠的黃”
A görög <i>argos</i>, tétlen szóból
希臘文“惰性”
A latin <i>kalium</i> és az arab <i>alkali</i> szavakból
從英語單詞“ potash”開始-鍋灰； 拉丁語“鉀”，阿拉伯語“ qali”，鹼
A latin <i>calx</i>, mész szavakból. Régi magyar neve mészeny.
拉丁文“石灰”
A latin <i>Scandia</i>, Skandinávia szóból
拉丁文“斯堪的納維亞”
A titánok a görög mitológiában Gaia és Uranosz gyermekei, akiket arra kárhoztattak, hogy a Föld mélyének rejtett tüzei közt éljenek
拉丁文“泰坦”
Régi magyar neve szineny
以斯堪的納維亞女神Vanadis的名字命名
A görög <i>khlorosz</i>, zöld szóból
希臘文“顔色”
A latin <i>magnes</i>, másnes szóból a barnakőérc mágneses tulajdonsága miatt
軟錳礦的磁性是因爲其命名和磁鐵有關
A latin <i>ferrum</i> szóból
拉丁文“鉄”
A német <i>Kobald</i>, kobold, szellem; vagy a görög <i>cobalos</i>, bánya szavakból
德文的“妖魂”和希臘文的“礦石”
A német <i>Nickel</i>, ördög szóból
德文“撒旦”從尼克爾銅礦開採的“老尼克的銅”
A latin <i>cuprum</i> szóból, Ciprus szigetéről
拉丁文“賽普勒斯島”
A német <i>Zink</i> szóból (bizonytalan eredetű)
德文“渺茫的源頭”
A latin <i>Gallia</i>, Franciaország szóból
拉丁文和法文“公雞”
A latin <i>Germania</i>, Németország szóból
拉丁文“德國”
A latin <i>arsenicum</i>, szóvól
拉丁文“雄黃”
A görög <i>Selene</i>, hold szóból
希臘文“月亮”
A görög <i>bromosz</i>, bűzös szóból
希臘文“惡臭”
A görög <i>kryptos</i>, rejtett szóból
希臘文“隱藏”
A latin <i>rubidius</i>, mélyvörös szóból
拉丁文“深紅”
Egy skót városról Strontianról kapta a nevét
因蘇格蘭小鎮Strontian得名
Egy Vauxholmhoz közeli svéd faluról, Ytterby-ről kapta a nevét
紀念瑞典小鎮伊特比
A perzsa <i>zargun</i>, aranyszerű szóból
波斯語“像黃金”
A nevét Nióbéről, Tantalosz lányáról kapta
因希臘神話中土星神的女兒尼俄伯而得名
A görög <i>molybdo</i>, ólom szóból
希臘語“鉛”
A görög <i>technetos</i>, mesterséges szóból
希臘文“人造的”
A latin <i>Ruthenia</i>, Oroszország szóból
拉丁文“俄羅斯”
A görög <i>rhodon</i>, rózsa szóból
希臘文“玫瑰”
Nevét a másodikként felfedezett kisbolygóról, Pallasról kapta, amit pedig Pallas Athénéről, a bölcsesség istenéről neveztek el
因小行星帕拉斯（希臘神話中的智慧之神）而得名
Latinul az ezüstöt <i>argentum</i>-nak nevezik
拉丁文的“銀”
A latin <i>cadmia</i>, a görög <i>kadmeia</i> szavakból; a cink-karbonát régi neve kadmia
古语中“碳化锌”
A gyönyörű indigókék spektrumvonaláról
從其光譜中美麗的靛藍色而得名
Germán <i>tina</i>, fényes pálcika szóból; indoeurópai <i>stagnum</i>, csöpögő szóból
拉丁文“錫”

Periodic Table invites you to become a translator to help them translate their Element Details project.

Sign up for free or login to start contributing.

Sign up to help translate Login to join the project